#
Definíció A céltartomány olyan viszonylag elvont – és általában komplex – fogalmi tartomány, amelynek értelmezéséhez egy másik, konkrétabb fogalmi tartományt használunk. AZ ÉLET UTAZÁS fogalmi metafora esetében például az ÉLET egy elvontabb és komplexebb fogalmi tartomány az UTAZÁShoz képest.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
A forrástartományok abban segítik a befogadót, hogy konkrétabb, mentálisan könnyebben elérhető tartalmak, jellemzők segítségével jusson el a kijelölt céltartomány megértéséhez, befogadásához.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
SEE ALSO
#
Definíció A deontikus modalitás a módnak az a területe, amely megengedést, kötelezettséget, tiltást fejez ki.
— Pete István: A nyelvi modalitás három fő típusának hierarchiája a magyarban, Magyar Nyelv, XCVIII. évf., 2002, 173–191.
Az utasításokat megjelenítő deontikus modalitás nyelvi kifejezőeszközei: kell + főnévi igenév, tud + főnévi igenév, szükséges + főnévi igenév, szükségessé válik, pl. „A villásdugót olyan megfelelő konnektorba kell csatlakoztatni, ami a helyi szabályoknak és rendeleteknek megfelelően került kialakításra”, „ezzel be tudja kapcsolni a gyerekzárat”, „szükségessé válik a légkondicionáló rendszer felülvizsgálata”.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció [Olyan beszédaktus, amelynél] a beszélő valamilyen változást akar elérni a világban, jellemzően azon vágyát fejezi ki, hogy a címzett szándékait befolyásolja.
— Csontos Nóra – Dér Csilla Ilona: Pragmatika a magyar mint idegennyelv oktatásában, Budapest, KRE – L’Harmattan Kiadó, 2018.
Az utasítás kiemeli, hogy a szöveg leginkább közvetlen direktívumok alkalmazásával reprezentált instrukciók által írja le a MŰKÖDÉS-t (l. bővebben 5.5.1.).
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció A diskurzustartományok különféle altartományokból állnak, amelyekben a diskurzusban adott információkat tároljuk.
— Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet, Budapest, Corvina Kiadó, 2007, 355.
Mivel a korpusz alapján megállapítható, hogy a műszaki szövegek nem alkotnak homogén kategóriát, ezért a tanulmány a műszaki szöveg mint diskurzustartomány értelmezése mellett érvel.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció Egy fogalmi keret (vagy tartomány) egy másik fogalmi keret által történő értelmezése.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
Az elemzés célja annak bemutatása, hogy hogyan működnek egy szakszöveg esetében az olyan jelentésszervező elvek, mint a fogalmi metafora és a fogalmi metonímia.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
Megjegyzés A fogalmi keretek (vagy tartományok) között megfelelések húzódnak. A kognitív nyelvészeti szakirodalomban a két fogalmi keret közötti kapcsolatot úgy szokás leírni, hogy az elvontabb fogalom kerül a konkrétabb fogalom elé (kiskapitális betűtípussal), mint pl. AZ ÉLET UTAZÁS.
Magyar nyelvészeti kutatások a tartalomfejlesztés és a dokumentáció területén/Hungarian linguistic research in the fields of content development and technical documentation
# ![]()
Definíció Egy fogalmi keret (vagy tartomány) egy másik fogalmi keret által történő értelmezése. A fogalmi keretek (vagy tartományok) között megfelelések húzódnak. A kognitív nyelvészeti szakirodalomban a két fogalmi keret közötti kapcsolatot úgy szokás leírni, hogy az elvontabb fogalom kerül a konkrétabb fogalom elé (kiskapitális betűtípussal), mint pl. AZ ÉLET UTAZÁS.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
Az elemzés célja annak bemutatása, hogy hogyan működnek egy szakszöveg esetében az olyan jelentésszervező elvek, mint a fogalmi metafora és a fogalmi metonímia.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
SEE ALSO
#
Definíció A nyelvészetben a forgatókönyv a nyelvi cselekvésekhez, kommunikatív helyzetekhez, beszédeseményekhez kapcsolódó tudás leírásához, működtetéséhez kapcsolódik, annak ismerete, hogy ’mi hogyan zajlik, történik’ egy adott beszédesemény során.
— Kuna Ágnes: Az orvosi recept mint szövegtípus a 16–17. században, 1. rész, Magyar Nyelv CXII. évf., 2016/4, 385−400.
A szövegtípus a tipikus beszédhelyzetre alkalmazható forgatókönyvek ismeretét jelenti, tehát annak tudását, hogy a szövegalkotás és -befogadás folyamatában az adott helyzetben ’mit hogyan kell tenni’.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció Olyan fogalmi tartomány, amely egy másik fogalmi tartomány (a céltartomány) értelmezésében segít.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
A forrástartományok abban segítik a befogadót, hogy konkrétabb, mentálisan könnyebben elérhető tartalmak, jellemzők segítségével jusson el a kijelölt céltartomány megértéséhez, befogadásához.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
Megjegyzés A forrástartomány általában konkrétabb és egyszerűbb a céltartományhoz képest (amely elvontabb és komplexebb). Az ÉLET UTAZÁS fogalmi metafora esetében például az utazás egy kevésbé komplex fogalmi tartománynak számít az ÉLETHEZ képest.
SEE ALSO
#
Definíció Fogalmi leképezés két jelentésszerkezet között, egy fogalmi metafora révén egy metaforikus kifejezésben.
— Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, Budapest, Osiris Kiadó, 2013, 384.
Feltételezhető továbbá, hogy az elemzett szövegben több olyan metafora és metonímia jelenik meg, amelyek nem speciálisan a szabványra mint szövegtípusra jellemzők, hanem más típusú, más műfajú szakszövegben, sőt, akár a hétköznapi vagy a szépirodalmi nyelvhasználatban is feltűnhetnek.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció A metonímia olyan kognitív folyamat, ahol egy közvetítőfogalom (tárgy, esemény, tulajdonság stb.) mentális hozzáférést biztosít egy olyan célfogalomhoz (tárgyhoz, eseményhez, tulajdonsághoz stb.), amely ugyanannak a fogalmi keretnek, (fogalmi) tartománynak, vagyis idealizált kognitív modellnek (IKM) a része.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
A metonímia elnevezés a görög ’névcsere’, ’átnevezés’ szóból ered; a szónoki beszéd létrehozásának fázisai közül ezt a szóképet az ókorban az inventio és az elocutio lehetőségeként tartották számon.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Olyan szókép, amelynek során egyik fogalom nevét átvisszük egy másik fogalomra, és annak megnevezésére használjuk.
— Bencze M. Ildikó: Mi a metonímia? Elméletek és kísérletek a metonímiakutatásban, Magyar Pszichológiai Szemle, LXIV. évf., 2009/4, 677-696.
Quintilianus a helyettesítéselmélet keretében közelítette meg a metonímiát: ennek értelmében egy Ay kifejezést, amely y dolgot hivatott kifejezni, egy Ax kifejezés segítségével nevezünk meg: innen eredt a metonímia névátvitelként ismert megközelítése.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Ezek a fogalmi metaforák azt teszik lehetővé, hogy a célfogalmak bizonyos csoportjait néhány alapvető térbeli irány (föl-le, ki-be, középpont-kerület stb.) segítségével koherenssé tegyük.
— Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Budapest, Typotex, 2005.
Az orientációs metaforáknak az a kognitív funkciójuk, hogy a célfogalmak egy bizonyos csoportját egymással összefüggő, koherens térbeli rendszerbe foglalják.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Olyan kognitív minta nyelvi megjelenési módja, amely bizonyos kontextushoz, beszédhelyzethez kötődik, és így egyes kommunikatív igények prototipikus reprezentációjaként rögzül, konvencionalizálódik.
— Kuna Ágnes: A 16–17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív keretben, Budapest, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2011.
Feltételezhető továbbá, hogy az elemzett szövegben több olyan metafora és metonímia jelenik meg, amelyek nem speciálisan a szabványra mint szövegtípusra jellemzők, hanem más típusú, más műfajú szakszövegben, sőt, akár a hétköznapi vagy a szépirodalmi nyelvhasználatban is feltűnhetnek.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
