#
Definíció A céltartomány olyan viszonylag elvont – és általában komplex – fogalmi tartomány, amelynek értelmezéséhez egy másik, konkrétabb fogalmi tartományt használunk. AZ ÉLET UTAZÁS fogalmi metafora esetében például az ÉLET egy elvontabb és komplexebb fogalmi tartomány az UTAZÁShoz képest.
— Benczes Réka, Kövecses Zoltán (2016). Kognitív nyelvészet [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789630597340 Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252_p24#kognitiv_nyelveszet_252_p24 (2019.08.26.)
Definition In Conceptual Metaphor Theory the target domain is the domain being structured by virtue of metaphor. This is achieved due to cross-domain mappings projecting structure from the source domain onto the target domain thus establishing a conventional link at the conceptual level.
— Vyvyan Evans: A Glossary of Cognitive Linguistics. Edinburgh University Press. 2007. Edinburgh
A forrástartományok abban segítik a befogadót, hogy konkrétabb, mentálisan könnyebben elérhető tartalmak, jellemzők segítségével jusson el a kijelölt céltartomány megértéséhez, befogadásához.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció A deontikus modalistás a módnak az a területe, amely megengedést, kötelezettséget, tiltást fejez ki.
— Pete István: A nyelvi modalitás három fő típusának hierarchiája a magyarban. Magyar Nyelv – 98. évfolyam – 2002.
Definition The area of mood concerned with permission, obligation and prohibition.
— R.L. Trask: A Dictionary of Grammatical terms in Linguistics. London and New York, Routledge, 1993.
Az utasításokat megjelenítő deontikus modalitás nyelvi kifejezőeszközei: kell + főnévi igenév, tud + főnévi igenév, szükséges + főnévi igenév, szükségessé válik, pl. „A villásdugót olyan megfelelő konnektorba kell csatlakoztatni, ami a helyi szabályoknak és rendeleteknek megfelelően került kialakításra”, „ezzel be tudja kapcsolni a gyerekzárat”, „szükségessé válik a légkondicionáló rendszer felülvizsgálata”.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció [Olyan beszédaktus, amelynél] a beszélő valamilyen változást akar elérni a világban, jellemzően azon vágyát fejezik ki, hogy a címzett szándékait befolyásolja.
— Csontos Nóra, Dér Csilla Ilona: Pragmatika a magyar mint idegennyelv oktatásában. KRE-L'Harmattan Kiadó. Budapest. 2018
Definition [A speech act where] the speaker tries to get the hearer to act in such a way as to fulfill what is represented by the propositional content; for example, commanding.
— Searle, John: 1975a, “A taxonomy of illocutionary acts,” in K. Gunderson (ed.), Language. Mind and Knowledge, Minnesota Studies in the Philosophy of Science, vol. VII, Minnesota: University of Minnesota Press, pp. 344–69; reprinted in J. Searle, Expression and Meaning. Studies in the Theory of Speech Acts, Cambridge: Cambridge University Press, 1979, pp. 1–29.
Az utasítás kiemeli, hogy a szöveg leginkább közvetlen direktívumok alkalmazásával reprezentált instrukciók által írja le a MŰKÖDÉS-t (l. bővebben 5.5.1.).
QQQ
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció A diskurzustartományok különféle altartományokból állnak, amelyekben a diskurzusban adott információkat tároljuk.
— Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Corvina Kiadó. Budapest
Definition Discourse domains are frameworks for conduct that organize participants' verbal and non-verbal comportment around recognized modes of activity grounded in shared norms, purposes and goals.
— Daniel Herman, "Building More-Than-Human Worlds." World Building: Discourse in the Mind, ed. by Joanna Gavins and Ernestine Lahey. Bloomsbury, 2016
Mivel a korpusz alapján megállapítható, hogy a műszaki szövegek nem alkotnak homogén kategóriát, ezért a tanulmány a műszaki szöveg mint diskurzustartomány értelmezése mellett érvel.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció A fogalmi keret tapasztalataink valamely koherens szegmenséről (pl. entitásokról vagy eseményekről) alkotott strukturált mentális reprezentáció. Ez azt jelenti, hogy a fogalmi keret nem más, mint a fogalmi kategória strukturált mentális reprezentációja. A keret fogalmára a szakirodalomban számos elnevezést találunk, mint például kulturális modell, kognitív modell, idealizált kognitív modell (IKM), tartomány, séma, gestalt stb. A fogalmi keret tapasztalataink idealizált reprezentációja, vagyis sematizációja: a keret nem a valóság pontos mása, hanem annak csupán egy idealizált – sematizált –, prototípusokra épülő változata.
— Benczes Réka, Kövecses Zoltán (2016). Kognitív nyelvészet [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789630597340 Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252_p24#kognitiv_nyelveszet_252_p24 (2019.08.26.)
Definition A schematisation of experience (a knowledge structure), which is represented at the conceptual level and held in long-term memory and which relates elements and entities associated with a particular culturally embedded scene, situation or event from human experience.
— Vyvyan Evans: A Glossary of Cognitive Linguistics. Edinburgh University Press. 2007. Edinburgh
„A metonímia olyan kognitív folyamat, ahol egy közvetítőfogalom (tárgy, esemény, tulajdonság stb.) mentális hozzáférést biztosít egy olyan célfogalomhoz (tárgyhoz, eseményhez, tulajdonsághoz stb.), amely ugyanannak a fogalmi keretnek, (fogalmi) tartománynak, vagyis idealizált kognitív modellnek (IKM) a része. Ezt a folyamatot »fogalmi kereten belüli megfelelésnek« tekintjük”.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
Magyar nyelvészeti kutatások a tartalomfejlesztés és a dokumentáció területén/Hungarian linguistic research in the fields of content development and technical documentation
# ![]()
Definíció Egy fogalmi keret (vagy tartomány) egy másik fogalmi keret által történő értelmezése. A fogalmi keretek (vagy tartományok) között megfelelések húzódnak. A kognitív nyelvészeti szakirodalomban a két fogalmi keret közötti kapcsolatot úgy szokás leírni, hogy az elvontabb fogalom kerül a konkrétabb fogalom elé (kiskapitális betűtípussal), mint pl. AZ ÉLET UTAZÁS.
— Benczes Réka, Kövecses Zoltán (2016). Kognitív nyelvészet [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789630597340 Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252_p24#kognitiv_nyelveszet_252_p24 (2019.08.26.)
Definition A conceptual metaphor is understanding one domain of experience (that is typically abstract) in terms of another (that is typically concrete).
— Zoltán Kövecses: Conceptual metaphor theory. In: Elena, Semino; Zsófia, Demjén (szerk.) The Routledge Handbook of Metaphor and Language. London, Egyesült Királyság / Anglia : Routledge, (2017) pp. 13-27. , 15 p.
Az elemzés célja annak bemutatása, hogy hogyan működnek egy szakszöveg esetében az olyan jelentésszervező elvek, mint a fogalmi metafora és a fogalmi metonímia.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció A nyelvészetben a forgatókönyv a nyelvi cselekvésekhez, kommunikatív helyzetekhez, beszédeseményekhez kapcsolódó tudás leírásához, működtetéséhez kapcsolódik, annak ismerete, hogy ’mi hogyan zajlik, történik’ egy adott beszédesemény során.
Definition A script is a pre-existing knowledge structure involving event sequences. We use scripts to build accounts of what happened.
— https://www.ello.uos.de/field.php/Semantics/SemanticsScripts
A szövegtípus a tipikus beszédhelyzetre alkalmazható forgatókönyvek ismeretét jelenti, tehát annak tudását, hogy a szövegalkotás és -befogadás folyamatában az adott helyzetben ’mit hogyan kell tenni’.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció Olyan fogalmi tartomány, amely egy másik fogalmi tartomány (a céltartomány) értelmezésében segít. A forrástartomány általában konkrétabb és egyszerűbb a céltartományhoz képest (amely elvontabb és komplexebb). AZ ÉLET UTAZÁS fogalmi metafora esetében például az UTAZÁS egy kevésbé komplex fogalmi tartománynak számít az ÉLEThez képest.
— Benczes Réka, Kövecses Zoltán (2016). Kognitív nyelvészet [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789630597340 Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252_p24#kognitiv_nyelveszet_252_p24 (2019.08.26.)
Definition In Conceptual Metaphor Theory the source domain is the domain which provides structure by virtue of metaphor. This is achieved by cross-domain mappings projecting structure from the source domain onto the target domain thus establishing a conventional link at the conceptual level.
— Vyvyan Evans: A Glossary of Cognitive Linguistics. Edinburgh University Press. 2007. Edinburgh
A forrástartományok abban segítik a befogadót, hogy konkrétabb, mentálisan könnyebben elérhető tartalmak, jellemzők segítségével jusson el a kijelölt céltartomány megértéséhez, befogadásához.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Az a jelenség, amikor egy kifejezést több, egymáshoz valamiben hasonló dolog megnevezésére használhatunk.
— Kálmán László - Trón Viktor 2007: Bevezetés a nyelvtudományba. Második, bővített kiadás. Tinta Könyvkidadó, Budapest
Definition Figure of speech in which a word or expression normally used of one kind of object, action, etc. is extended to another
— Matthews P.H. The Concise Oxford Dictionary of Linguistics. Oxford University Press 2003
Feltételezhető továbbá, hogy az elemzett szövegben több olyan metafora és metonímia jelenik meg, amelyek nem speciálisan a szabványra mint szövegtípusra jellemzők, hanem más típusú, más műfajú szakszövegben, sőt, akár a hétköznapi vagy a szépirodalmi nyelvhasználatban is feltűnhetnek.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Olyan szókép, amelynek során egyik fogalom nevét átvisszük egy másik fogalomra, és annak megnevezésére használjuk.
— Bencze M. Ildikó (2009): Mi a metonímia? Elméletek és kísérletek a metonímiakutatásban. IN: Magyar Pszichológiai Szemle, 2009. 64. 4. 677-696. DOI: 10.1556/MPSzle.64.2009.4.4
Quintilianus a helyettesítéselmélet keretében közelítette meg a metonímiát: ennek értelmében egy Ay kifejezést, amely y dolgot hivatott kifejezni, egy Ax kifejezés segítségével nevezünk meg: innen eredt a metonímia névátvitelként ismert megközelítése.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Az orientációs metaforáknak az a kognitív funkciójuk, hogy a célfogalmak egy bizonyos csoportját egymással összefüggő, koherens térbeli rendszerbe foglalják.
— KÖVECSES Zoltán – BENCZES Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010.
Definition Orientational metaphors, which are in the focus of this chapter, are metaphorical concepts that involve spatial relationships that are binary-structured (such as UP–DOWN, IN–OUT, ON–OFF, FRONT–BACK, DEEP–SHALLOW, or CENTRAL–PERIPHERAL).
— Baranyiné Kóczy J. (2018) Orientational Metaphors. In: Nature, Metaphor, Culture. Cultural Linguistics. Springer, Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-10-5753-3_7
Az orientációs metaforáknak az a kognitív funkciójuk, hogy a célfogalmak egy bizonyos csoportját egymással összefüggő, koherens térbeli rendszerbe foglalják
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Olyan kognitív minta nyelvi megjelenési módja, amely bizonyos kontextushoz, beszédhelyzethez kötődik, és így egyes kommunikatív igények prototipikus reprezentációjaként rögzül, konvencionalizálódik.
— Kuna Ágnes 2011: A 16–17. századi magyar nyelvű orvosi recept szövegtipológiai és pragmatikai vizsgálata funkcionális kognitív keretben. Doktori értekezés. ELTE, Budapest
Definition A classification of texts according to their purpose and features.
— Jack C. Richards and Richard Schmidt: Longman Dictionary of LANGUAGE TEACHING AND APPLIED LINGUISTICS. 4. ed. 2010. Longman. Harlow
Feltételezhető továbbá, hogy az elemzett szövegben több olyan metafora és metonímia jelenik meg, amelyek nem speciálisan a szabványra mint szövegtípusra jellemzők, hanem más típusú, más műfajú szakszövegben, sőt, akár a hétköznapi vagy a szépirodalmi nyelvhasználatban is feltűnhetnek.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
