#
Definíció A céltartomány olyan viszonylag elvont – és általában komplex – fogalmi tartomány, amelynek értelmezéséhez egy másik, konkrétabb fogalmi tartományt használunk. AZ ÉLET UTAZÁS fogalmi metafora esetében például az ÉLET egy elvontabb és komplexebb fogalmi tartomány az UTAZÁShoz képest.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
A forrástartományok abban segítik a befogadót, hogy konkrétabb, mentálisan könnyebben elérhető tartalmak, jellemzők segítségével jusson el a kijelölt céltartomány megértéséhez, befogadásához.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
SEE ALSO
#
Definíció Egy fogalmi keret (vagy tartomány) egy másik fogalmi keret által történő értelmezése.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
Az elemzés célja annak bemutatása, hogy hogyan működnek egy szakszöveg esetében az olyan jelentésszervező elvek, mint a fogalmi metafora és a fogalmi metonímia.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
Megjegyzés A fogalmi keretek (vagy tartományok) között megfelelések húzódnak. A kognitív nyelvészeti szakirodalomban a két fogalmi keret közötti kapcsolatot úgy szokás leírni, hogy az elvontabb fogalom kerül a konkrétabb fogalom elé (kiskapitális betűtípussal), mint pl. AZ ÉLET UTAZÁS.
Magyar nyelvészeti kutatások a tartalomfejlesztés és a dokumentáció területén/Hungarian linguistic research in the fields of content development and technical documentation
# ![]()
Definíció Egy fogalmi keret (vagy tartomány) egy másik fogalmi keret által történő értelmezése. A fogalmi keretek (vagy tartományok) között megfelelések húzódnak. A kognitív nyelvészeti szakirodalomban a két fogalmi keret közötti kapcsolatot úgy szokás leírni, hogy az elvontabb fogalom kerül a konkrétabb fogalom elé (kiskapitális betűtípussal), mint pl. AZ ÉLET UTAZÁS.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
Az elemzés célja annak bemutatása, hogy hogyan működnek egy szakszöveg esetében az olyan jelentésszervező elvek, mint a fogalmi metafora és a fogalmi metonímia.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
SEE ALSO
#
Definíció A nyelvészetben a forgatókönyv a nyelvi cselekvésekhez, kommunikatív helyzetekhez, beszédeseményekhez kapcsolódó tudás leírásához, működtetéséhez kapcsolódik, annak ismerete, hogy ’mi hogyan zajlik, történik’ egy adott beszédesemény során.
— Kuna Ágnes: Az orvosi recept mint szövegtípus a 16–17. században, 1. rész, Magyar Nyelv CXII. évf., 2016/4, 385−400.
A szövegtípus a tipikus beszédhelyzetre alkalmazható forgatókönyvek ismeretét jelenti, tehát annak tudását, hogy a szövegalkotás és -befogadás folyamatában az adott helyzetben ’mit hogyan kell tenni’.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
#
Definíció Olyan fogalmi tartomány, amely egy másik fogalmi tartomány (a céltartomány) értelmezésében segít.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
A forrástartományok abban segítik a befogadót, hogy konkrétabb, mentálisan könnyebben elérhető tartalmak, jellemzők segítségével jusson el a kijelölt céltartomány megértéséhez, befogadásához.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
Megjegyzés A forrástartomány általában konkrétabb és egyszerűbb a céltartományhoz képest (amely elvontabb és komplexebb). Az ÉLET UTAZÁS fogalmi metafora esetében például az utazás egy kevésbé komplex fogalmi tartománynak számít az ÉLETHEZ képest.
SEE ALSO
#
Definíció Fogalmi leképezés két jelentésszerkezet között, egy fogalmi metafora révén egy metaforikus kifejezésben.
— Tolcsvai Nagy Gábor: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, Budapest, Osiris Kiadó, 2013, 384.
Feltételezhető továbbá, hogy az elemzett szövegben több olyan metafora és metonímia jelenik meg, amelyek nem speciálisan a szabványra mint szövegtípusra jellemzők, hanem más típusú, más műfajú szakszövegben, sőt, akár a hétköznapi vagy a szépirodalmi nyelvhasználatban is feltűnhetnek.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció A metonímia olyan kognitív folyamat, ahol egy közvetítőfogalom (tárgy, esemény, tulajdonság stb.) mentális hozzáférést biztosít egy olyan célfogalomhoz (tárgyhoz, eseményhez, tulajdonsághoz stb.), amely ugyanannak a fogalmi keretnek, (fogalmi) tartománynak, vagyis idealizált kognitív modellnek (IKM) a része.
— Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016, https://mersz.hu/hivatkozas/kognitiv_nyelveszet_252
A metonímia elnevezés a görög ’névcsere’, ’átnevezés’ szóból ered; a szónoki beszéd létrehozásának fázisai közül ezt a szóképet az ókorban az inventio és az elocutio lehetőségeként tartották számon.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Olyan szókép, amelynek során egyik fogalom nevét átvisszük egy másik fogalomra, és annak megnevezésére használjuk.
— Bencze M. Ildikó: Mi a metonímia? Elméletek és kísérletek a metonímiakutatásban, Magyar Pszichológiai Szemle, LXIV. évf., 2009/4, 677-696.
Quintilianus a helyettesítéselmélet keretében közelítette meg a metonímiát: ennek értelmében egy Ay kifejezést, amely y dolgot hivatott kifejezni, egy Ax kifejezés segítségével nevezünk meg: innen eredt a metonímia névátvitelként ismert megközelítése.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
#
Definíció Ezek a fogalmi metaforák azt teszik lehetővé, hogy a célfogalmak bizonyos csoportjait néhány alapvető térbeli irány (föl-le, ki-be, középpont-kerület stb.) segítségével koherenssé tegyük.
— Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Budapest, Typotex, 2005.
Az orientációs metaforáknak az a kognitív funkciójuk, hogy a célfogalmak egy bizonyos csoportját egymással összefüggő, koherens térbeli rendszerbe foglalják.
— Sólyom Réka: Fogalmi metaforák és metonímiák egy minőségirányítási rendszerekkel foglalkozó szakszövegben, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 199–221.
