#
Definíció A nyelvészetben a forgatókönyv a nyelvi cselekvésekhez, kommunikatív helyzetekhez, beszédeseményekhez kapcsolódó tudás leírásához, működtetéséhez kapcsolódik, annak ismerete, hogy ’mi hogyan zajlik, történik’ egy adott beszédesemény során.
— Kuna Ágnes: Az orvosi recept mint szövegtípus a 16–17. században, 1. rész, Magyar Nyelv CXII. évf., 2016/4, 385−400.
A szövegtípus a tipikus beszédhelyzetre alkalmazható forgatókönyvek ismeretét jelenti, tehát annak tudását, hogy a szövegalkotás és -befogadás folyamatában az adott helyzetben ’mit hogyan kell tenni’.
— Csontos Nóra: A műszaki szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE – L’Harmattan, 2019, 147–168.
Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis
Creative Commons Attribution 4.0 International